... mert laikusként építkezni vicces

Első építkező, aki az őrület felé tart

Az építkezés lépései - 1. rész: cél a szerelőbeton

... avagy lista ami alapján épül a ház

2018. május 31. - Első Építkező

kisokos.jpg

Amikor építkezésre adtam a fejem, lövésem nem volt, hogy mi fog történni. Milyen lépések követik egymást, mikor melyik szakira lesz szükségem, egyáltalán, hogyan épül fel egy épület. Most, hogy lassan egy éve épül a ház a magam korlátolt módján már látom, hogy hogyan is működnek a dolgok. Tehát itt van minden első építkező álma, egy részletes "mi az építkezés sorrendje" lista. 

Tételezzük fel, hogy már tisztában vagy a tervezés tervezés és az e-napló rejtelmeivel kapcsolatban ( azért elég király, hogy tudok róla úgy írni, mintha nekem tök evidens lenne minden :D ), lássuk azt amiért kattintottál, hogyan épül a ház az első kapavágásoktól. A közművekről és a vízóraaknáról már írtam.

Mielőtt bárki nekem esne, hogy miért osztom az észt: Azért születik meg ez a bejegyezés, mert egyrészt nekem marha jól jött volna anno egy érthető lista a folyamatokról, másrészt lassan áll a ház, és baromira elmaradtam a blogban. ( ha naprakész akarsz lenni, kövesd a blog Facebook oldalát ).

A tükör letolása

A tükör gyakorlatilag a leendő házad alaprajzát befoglaló négyzet / téglalap. Ekkor tolják síkra a telket, egyben eltüntetik a felső humuszos réteget. Ez fontos lépés, mivel a növényi maradványok / humusz folyamatosan rohad, amire nem lehet építkezni. Ezt egy bobcat-es emberke pikk-pakk megoldja pár tízezerért.

letolas1.jpg

A sávalap kimérése / zsinórpad kialakítása

Ez lesz az építkezés egyik legfontosabb pontja. A kőművesek kimérik leendő sávalapok pontos helyeit, "padokat" készítenek, amikre kifeszítenek madzagokat. Ha minden jól mérnek, akkor az átlóhosszaknak akkoráknak kell lenniük mint a tervrajzon. Ha ez is stimmel, akkor megvannak a derékszögek. A madzagok mentél mészporral kijelölik azt a sávot, amit a kotrógépesnek ki kell ásnia. Ha itt gixer van, akkor az szívás.

zsinorpad.jpg

Sávalapok ásása

A sávalapokat egy kotrógép fogja kiásni az előzőleg mésszel felszórt nyomvonalon, A sávalap szélessége assszem' 40 cm volt a mélysége pedig 90 cm. A 90 cm varázsszám, kb ez a fagyhatár, idáig le kell érnie a sávalapnak, máskülönben szétfagyhat. A sávalap ásásakor mindenképpen hívj műszaki ellenőrt, hogy döntse el, hogy a földet be lehet-e később tölteni ( írok róla ), vagy félre kell rakni. Figyelj arra,hogy a sávalap viszonylag egy szintben legyen ásva, utólag nem szabad rátölteni, fontos, hogy az eredeti szűz földre építkezz! Ha 100 vagy 110-re sikerült a sávalap mélysége, akkor el kell károlnod a többletbetont. Figyelj arra is, hogy ne túl esős időben ásass, mert vissza tudja mosni a földet az alapba, valamint legyen szép tiszta a sávalap belseje, ne legyenek beszakadt földbuckák. Ha van, akkor bemász, kiszed, óvatosan kijön.

kias.jpg

Vasalás előkészítése
Nálam helyben szerelték a sávalapokba a vasat az előzetes statikai tervek alapján. Ami nagyon fontos! A vasalásnak a sávalap felső 1/3-ában kell lennie, máskülönben semmi értelme nem lesz. Nálam úgy oldották meg a szakik, hogy a készre szerelt vasszerkezeteket vasrudakra helyezték rá a sávalap fölé. Ez egészen a betonnal történő kiöntésig így maradt...Na de miért is?

 

Katt a képre a többiért!

Sávalapok betonozása

Nálam elcsesztük a lépést, a kotrógépes a sávalapok közé merte először a földet, ezért elég macera volt minden, vigyázni kellett. Még a betonozás közben is ugráltunk le tisztítani a sávalapot a beomló részekről.
Ha megjön a mixer és a betonpomba, vagy esetleg a Pumi ( kedvenc szavam lett Pumpa + Mixer = Pumi ), akkor elkezdődhet a sávalapok betonozása. Itt jön szóba a sávalapok fölé berakott, vasszerkezetek, amik vasrudakon pihennek. De álljunk meg egy szóra! Még a szerelt vasak közé be kell raknod KPE védőcsöveket, amiket keresztül be fog menni a víz és ki fog jönni a szennyvíz a házból. Ez is sarkallatos pont, hiszen ha kimaradt, véshedet a tömör, vasalt betont. KPE cső berak, bele földtöltés, hogy a betonban ne emelkedjen ki, a két végét meg lezárod szigetelőanyaggal. Csőőőő!
Elkezdik ezerrel pumpálni a sávalapba a betont, amikor kb  elérnek a feléig nagy erővel húzzák ki a tartó vasakat és engedik le a vasszerkezeteket. Azért, hogy a vasak biztosan megmaradjanak a sávalap felső 1 harmadában még kampókkal picit fel is segítik azokat. Tényleg minden elismerésem a kőműveseké, rendesen parádéztak az amúgy szűk "folyosókon". Királyul megoldották.
Ja hopp, majdnem tovább is léptem. A sávalapba függőleges vas"tüskéket" szúrnak le, amik egyrészt segítik bekötni a rákerülő zsaluköveket, illetve előkészítik a vasbeton pillérek helyeit is. Itt fontos, hogy bízz a kőművesedben. Nálam a statikus baromi sűrű tüskézést írt ki, ezekeleve könnyítettek a kőművesek, de így is bele kellett vágni. Az ok totál egyszerű volt. A sűrűn tüskézett alapra nem lehet normálisan elhelyezni a zsaluköveket.
A nagykönyv szerint a sávalapot nem kell agyonlocsolni, ha csak nem a legnagyobb melegben építkezel. Mivel nem lóg ki a földszint felől, sok nap és szél sem éri / szárítja, plusz a földtől is kap elég nedvességet. Finoman lehet locsolni, de csak okosan. Ha túllocsolod még bajt is okozhatsz vele > kimosod mellőle a betont.



Katt a képre a többiért!

Lábazati fal építése / zsalukövezés

A zsalukövek előre elkészített üreges beton "zsaluk". Gyakorlatilag úgy falaznak vele mintha tégla lenne, csak a belsejük üreges, mivel beton kerül beléjük. Fontos! A zsalukövek közé is helyeznek vízszintes vasakat, illetve ezek közé beengedik a sávalapból kiálló tüskéket.
Namármost. Nálam a külső zsalukövek belső részére drénlemezt raktunk azért, hogy a párolgó vízt le lehessen vezetni ( vagy valami ilyesmi). Ami még fontosabb, hogy a lábazat kirakását követően kell leválasztani XPS szigeteléssel azokat a szerkezeteket, amik kültériek lesznek. Pl a teraszt leválasztani a lakóépülettől. Ez kell, hogy megszakítsd a hőhidakat. A lábazati falat mindenképpen KELL locsolni, egyrészt azért, mert "kilóg" a földsíkból, így közvetlenül kapja a szelet és a napsugarakat, másrészt a zsalukő ezerrel szívja el a betonban lévő nedvességet! Jaizé! Zsalukövet úgy töltünk be betonnal, hogy előtte meglocsolod, azért, hogy ne a betonból szívja ki a nevességet ( többesszámban írok, mert ugye én szakértő vagyok). 
Kb másfél hetet pihent a cucc, illetve naponta locsolgattam.

Katt a képre a többiért!

Betöltés

Jön a markoló aztán belapátolja a cumót az alapba. Ez a cumó lehet a sávalap kisásakor kikerülő föld ( ha nem humuszos szar - én nem kockáztatnék ), építési törmelék, vagy teljesen professzionálisan töltősóder. Ezekkel tutira nem lesz gond, nagy szilárdásogot fognak adni a háznak, ráadásul nem is fog alatta semmi sem rohadni. Fontos, hogy eddigre már megkössön a lábazat, mert ki tudja dönteni a betöltő cucc a falakat.
A betöltött anyagot bedöngölik és viszonylag próbálják vízszintere húzni.
Fontos! Előre döntsétek el hogy merre fognak menni a csatornakiállások, mert ha ott is ledöngölik a földet, akkor hülyét fogsz kapni, mire kiásod a helyüket. Mert itt jönnek először a gépészek....

1_1.jpg

Gépészeti kiállások

Miután az alap betöltése megtörtént, jönnek a gépészek és kialakítják a majdani házikó víz és szennyvíz kiállásait. Gyakorlatilag kiássák a betöltött alap szükséges részét majd visszatemetik. Ha jót akarsz, visszaiszapolod ezeket a területeket és úgy tömörítesz be, mert hallottam már rémtörténeteket, amiben visszajöttek a betöltök és ráeresztették a gépészeti részekre is a döngölőt. Gondolhatod, hogy agyonvisszatörtek mindent.

Szerelőbeton előszítése és betonozás

Miután a gépészek végeztek, elkezdtük a szerelőbeton előkészítését. A teljes alapot lefedtük építési fóliával, hogy a beton ne tudjon elfolyni az alapon / ne érintkezzen a kavicsos / homokos réteggel. Erre jöttek a vasbeton hálók, de úgy, hogy alájuk távtartókat ( törött zsaluköveket) használtunk, hogy a vasháló ne feküdjön le. Szintén előlocsoltunk a placcot, hogy a betonnak legyen mit elszívnia.
Ezt követően jött a beton és ismét előkerültek a kampók, amikket a betonozás közben a felső 1/3-ba húzták a vasat. Beton jött, kőművesek simították. Kb 1 hónapig locsoltam a betont minden nap, legalább háromszor, mert irtó nagy kánikula volt.

Katt a képre a többiért!

Szerelőbeton gondozása

A kész szerelőbetont kb 1 hónapig minden nap 3-szor locsoltam, minden alkalommal jól eláztattam... kitapasztaltam. Mivel bődületesen nagy volt a hőség és a puszta közepén szélcsend sem igen volt, marhára száradt. De túlélte és komolyabb repedés nélkül megúsztuk.



Hamarosan jelentkezem a következő lépésekkel. Ha valami esetleg kimaradt, ne tartsd magadban, írd meg és kiegészítem!

Kövesd az  >katt> ElsőÉpítkező Facebook oldalát,  <katt < 

A bejegyzés trackback címe:

https://elsoepitkezo.blog.hu/api/trackback/id/tr4714013758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2018.06.01. 18:00:09

Tanulságos és érdekes írás, köszi!

tof 2018.06.02. 12:58:39

Az épület helyének kijelölésére ajánlott földmérőt (geodétát) megbízni, mert ha a helyi építési előírások adott távolság megtartását követelik a tekekhatártól, sok milliós bünti, vagy az épület elbontása is lehet a következmény. Az a pár tízezer forint már nem borítja fel a sokmilliós beruházást, de rengeteg plusz költség megelőzhető általa.
Igazából minden építkezés más technológiát követel meg, így a leírtakhoz képest rengeteg eltérés adódhat, de jó volt olvasni, remek írás!
(üdvözlettel - egy földmérő)

Első Építkező 2018.06.02. 13:06:37

@tof: Szia! Ha nem "első építkező" lennék, egészen biztosan hívtam volna földmérőt. A dolog eleve ott kezdődik, hogy az önkormányzati "karóktól" mértünk mindent, ami valljuk be, közművesítés előtt sem jelent életbiztosítást.

Szerencsére rendben vagyunk, de tény, ha újra kellene kezdeni, akkor nem "centiznék": )

tof 2018.06.02. 19:48:23

@Első Építkező: Szia!
Igen, a képeket nézve feltűnt, hogy egy új házhely-kiosztás lehet a helyszín. Ezek rendszerint külterületből belterületbe csatolt, a korábbi mezőgazdasági művelésből kivont területek, amit az önkormányzat hoz létre. Jó esetben megvannak a kitűzött telekhatár töréspontok, és azon belül a közművek vépontjai, fogyasztásmérői.
Igazából a többi olvasónak írtam a hozzászólást, elkerülendő a problémákat.
Sok helyen korábbi kiskertek, szőlőhegyek felé terjeszkednek a lakóövezetek és ott bizony a több évtizedes használat során jelentősen eltérhetnek a hivatalosan nyilvántartott telekhatártól a kerítések és művelési határok. Veszélyes ilyenkor a helyi őslakosság bemondására hagyatkozni, jobb szakemberre bízni a dolgot.
További sok sikert, és várjuk a folytatást! :)
süti beállítások módosítása