Ha úgy érzed, hogy az építkezés kezdetén nem vagy elég lelkes, a falazás megkezdésekor biztosan minden meg fog változni. Végre egyszerű halandóként is felfogható méretűvé válnak a helyiségek, látod a konyhapultot, a gyerekszobákat. A nyári melegben még azt is át tudod élni a csupasz falak között amikor majd a munkából hazaérve ledöglessz a kanapéra és egy sört megbontva a hülye főnöködet szidod... Elfog a békesség és a nyugalom... Aztán ez az idill gyorsan elmúlik ha monolit / béléstestes födémet terveztetek, mert megismersz egy új kifejezést: ZSALUZÁS! Ez a bejegyzés sokkal inkább az építőipar helyzetéről és a kereslet-kínálat alakulásáról fog szólni, mintsem az unalmas építészeti okosságokról.

Ha még csak most ismerkedsz a zsaluzás fogalmával röviden: a zsaluzás egy olyan krva drága dolog, amire az építkezés elején nem is gondoltál. A zsalu gyakorlatilag körbezárja a betont, ez adja meg a formáját. Elkeserítelek, a legtöbb esetben kell zsaluzni például a szerelőbetonnál és a koszorúnál és a pilléreknél, vagy nagy áthidalóknál. Lehet deszka vagy speciális zsalutábla ( ha azt hallod, hogy Doka, akkor készítsd a pénztárcádat ). Az ácsok / kőművesek / zsaluzók ezekkel dolgoznak.

Szóval ahogyan a bevezetőnél is írtam, az építkezéssel járó depresszió a kibeb**** zsaluzásnál indult. Először a pilléreknél ismerkedtünk meg. Sajnos az ácsom visszamondta a zsaluzást kapacitáshiány miatt, úgyhogy keresnem kellett valakit SOS-ben.

Szerencsére ajánlás útján találtam is egy generálost, aki elvállalta. Először nagyon lelkes voltam, megbeszéltük, jöttek, csinálták, jól is nézett ki... persze a munka vége katasztrófa lett. Ferde pillér, "fészkes" pillér, kinyomott szigetelés, kiömlött beton, lyukak... nagyon ronda volt, de jeleztem nekik, javították. Szerencsére a műellenőr leokézta, szerinte bőven van bennük tartalék. Ez után következtek volna az áthidalók majd a koszorú és mivel más nem vállalta a melót, újra hívtam ezt a bandát. Késtek két hetet, aztán lefújtam az egészet, hazudozás hazudozás hátán... aztán jött a pofon. Még kifizettettek velem 40 ezer forintot zsalubérlésre, mondván az már megvolt a munkához. Itt rohadt nagy hibát követtem el, kifizettem nekik. Ilyenkor az ember rájön, hogy lehet nagy a pofája, a munkában irányíthat, de amikor kiszolgáltatott helyzetben vagy, elveszíted a határozottságodat. Kifizettem mert szabadulni akartam tőlük... lenyeltem, ne is beszéljünk róla, és kommentekbe se írjátok,mert elsírom magam :) :)

Szóval lemondtam őket ott voltam a puszta közepén szakember nélkül. Már csak a zsaluzás és a porotherm gerendák és kefnik alátámasztása hiányzott ( Guglizz rá ha nem tudod mi ez, de majd írok erről is ).

Ami miatt szívás volt:

• Volt aki vállalta volna a munkát, de csak úgy, ha a tetőt is ők csinálják meg >> ez nem játszott, volt már a tetőre emberem akivel  korábban megállapodtam, bizalmat szavaztam neki.
• Volt aki 2018. január elejére vállalta volna
• Volt aki igaz, hogy ács, de csak generálban épít házakat ( 2017 óta )
• és volt az, aki fel sem vette a telefont.

Jó 40 szakembert felhívtam, vállalkozókat, generálokat, ismerősöket, ismerősök ismerőseit, de nem volt előrelépés. Ekkor már jó 1 hónapja álltunk... AZTÁN JÖTT AZ ÉGIEKTŐL LEHÍVOTT MEGVÁLTÁS!!!!

Találtam egy zsaluzós céget, a kik vállalták a feladatot, jöttek volna 3 nap múlva. KIRÁLY MINDEN! Egy valami nem stimmelt... az ár... Kérlek tisztelettel "András ez 1 millió és 1 millió 500 ezer között lesz valahol. Ja bocs. NETTÓ ENNYI!

MI A ***** VAN?

Nem vagyok kétségbeesős fajta, de amikor meghallottam padlót fogtam.. aztán estem a földszintre, aztán a pincébe. Remegett a kezem, nem tudtam gondolkodni, csak ültem és néztem. Nagyon haragudtam magamra, hogy ezzel a költséggel nem számoltam és bántam az egész építkezést. Mikorra lesz ebből ház? Kell-e nekem ez az egész ennyiért? Miért nem volt elég a fa födém?

( ja bocs, most jutott eszembe, hogy amikor mondtam, hogy bocs, ez tutira nem fér bele, megkérdezte a jóember, hogy akkor mennyiért férne bele.... mondtam egy összeget " hát annyiért egészen biztosan nem" :D )

Nagyjából 3 napig ilyen állapotban voltam, gondolhatjátok.. Több mint 1 hónapja állt az építkezés. Ja persze nem fogadtam el az árat.

Aztán jött a szokásos tényleg rohadék szerencsés vagyok fordulat.

Az egyik korábban hívott generálos cég csörrentett meg, hogy itt áll mögötte a Zoli, akik bedolgoznak neki zsaluzásban. Megcsúsztak a szerkezetépítéssel, így a zsaluzós alvállalkozónak felszabadult 3 hete. EZZZAZZ! Elfogott a boldogság, megveregettem a vállaimat, hogy ezaz, tudok én nem lesz itt gond.

Másnap találkoztam Zolival, egy tök szimpatikus srác fiatal srác volt. Mindent megnézett, felmérte a házat, úgy köszöntünk el, hogy este küldi az árajánlatot... Nem küldte. Ó, oké, másnap felhívtam, hogy mizu, mikor küldöd, megígérte, hogy este küldi... nem kaptam meg, úgyhogy még aznap hívtam. Rendben küldi, meg akkor jönnek a megbeszélt napon. Megint elkezdtem parázni, úgy éreztem megint behúznak a csőbe... harmadnap ismét teló, hogy az árajánlat... aztán végül megkaptam...

KÖZEL FELE KÖLTSÉGET MONDOTT!

 Ekkor még nem volt annyira felhőtlen az öröm, de tök véletlenül kiderült, hogy a kőművesem lányának házát is a Zoliék zsaluzzák. Ok, innentől eldőlt, Zoliék ide!

Jójójó, ez szép és jó, leírtam jó "blogosan", hogy mi volt. Megígértem, hogy próbálok értéket is adni amellett, hogy folyamatosan szenvedek, szóval: KONKLÚZIÓ

Az első dolog amit elrontottam az volt, hogy KÉTSÉGBEESTEM!

A rengeteg visszautasított telefonhívás után már tényleg magam alatt voltam, valamikor a mélypont közelében hívtam fel a millás árajánlatot adó emberkét.

Kimondtam azt amit ilyenkor TILOS: SOS, áll az építkezés, 125 négyzetméter, nem értek hozzá. 
Alapjában empatikus és közvetlen vagyok, de amikor személyesen találkoztunk nagyon hálálkodtam és megköszöntem, hogy segít, meg megmentette az építkezést...

Talán ennyi előnye van annak, hogy jó fél éves késéssel írom a blogot... Tök kézenfekvő, hogy nem mutatod magad kiszolgáltatottnak, én mégis megtettem. Jól be is szoptam...

Az építkezés a zsaluzásig annyira jól ment, hogy NEM TERVEZTEM ELŐRE, NEM VOLT A / B TERVEM

Ha most építkezel fogadd el, hogy ki vagy szolgáltatva a szakembereknek. Egyik cimborám / kollégám szokta mondani ( mint a ketten szolgáltatást adunk cégeknek ): Andris, ne felejtsd el... Lehet, hogy a vevők a királyok, de mi vagyunk a császárok. Ez az építőiparban teljesen igaz, csak a fsz másik oldalán állsz! Lehetsz akármekkora király, jelenleg bármelyik hozzáértő építőipari szaki egy csettintésre talál magának családi házas ügyfelet.. Feltéve ha akar családi házakkal szívni.

NEM TE DIKTÁLSZ

Szóval fogadd el, hogy a szerződés aláírásáig ( jó esetben utána  már védve vagy, bár hall az ember horrorsztorikat) nem te ülsz a magas lovon, hiába Te adod a lóvét. Lehet hallani, hogy az építőipar le van terhelve.. és én ezt a saját bőrömön tapasztaltam. A nagy és közepes cégek elmennek társasházat építeni, vagy felhúznak 1 évben 60 családi házat, a Te zsaluzásodat éppen leszarják. Van az a szaki, aki simán megválogatja a munkáit és nemet mond az ilyen részfeladatokra... Meg van olyan, aki meg sem hallgat, 3 évre van fix aláírt szerződése... Hát helló magyar valóság. Ez persze jó, inkább az építkezők fejében kell rendet rakni, hogy már nem úgy működik, hogy...

Filozófia vége, a következő bejegyzésben felrakom, hogy hogyan szívtam meg a vasszerelőkkel. :)

Addig is kövesd az ElsőÉpítkező Facebook oldalát, mert pl megnézheted, hogy milyen lett a bejárati ajtóm!

HOT HOT! CSAK A FACEBOOKON!! HOT HOT